Ebben a bejegyzésben megmutatom neked, hogyan használd a térbeli ábrázoláshoz a három-pontos perspektívát. De mi is az a perspektíva? A perspektíva egy ábrázolásmód, a perspektivikus ábrázolással a háromdimenziós tér illúzióját hozod létre a kétdimenziós síkban.
A három-pontos perspektíva használata nagyon hasonló a két-pontos perspektíva használatához, csak itt a horizonton meghatározott két “eltűnési pont” mellett egy harmadikat is meghatározunk valahol a rajzod tetején vagy alján. Ezzel a harmadik eltűnési ponttal érjük el azt, hogy a perspektivikusan ábrázolt testnek a függőleges élei is elveszítsék a párhuzamosságukat.
A három pontos perspektívát jellemzően a túlzott megjelenítéshez használjuk.
Példaként egy téglatestet fogok megrajzolni két-pontos perspektívában, amit te is csinálj utánam, lépésről lépésre. Én egy HB grafitceruzával rajzolom meg. Használj vonalzót a vonalak megrajzolásához.
-
Először határozd meg a rajzodon a horizont helyét, rajzold meg a horizont vonalát. A horizont az a vonal ahol a föld és az ég találkozik egymással.
Minél magasabbra helyezed a rajzodon a horizontot, annál inkább olyan lesz a rajzod mintha a földet néznéd, és minél alacsonyabbra helyezed a horizontot, annál inkább olyan lesz a rajzod mintha az eget néznéd.
-
Jelölj ki két pontot a horizonton, ezek lesznek az “eltűnési pontok”. Ezek azok a pontok ahol az elemek éleinek meghosszabbításai összefutnak.
Ezek a pontok minél távolabb legyenek egymástól, lehetőleg a horizont két végén. Minél közelebb van egymáshoz ez a két pont, a rajzod annál torzultabb lesz.
-
Jelölj ki egy harmadik eltűnési pontot a kép tetején vagy alján, lehetőleg a két másik eltűnési pont között valahol félúton, különben nagyon torz lesz a rajzod.
-
Rajzolj egy vonalat a rajzodon, ez lesz a sarka az ábrázolt testnek. A vonal a harmadik lépésben meghatározott eltűnési pontba mutasson. A vonal alja mindenképpen a horizont alatt legyen, hogy a téglatest, amit megrajzolunk, ne a “levegőben repüljön”.
-
Kösd össze egyenes vonalakkal az előbb megrajzolt vonal két végpontját a horizonton megjelölt két eltűnési ponttal.
Itt érdemes keményebb grafitceruzát használnod, mert az halványabban fog a papíron, így a rajz kidolgozása után ezeket a segédvonalakat könnyen ki tudod majd radírozni. Én egy 6H grafitceruzával rajzolom meg.
-
Rajzolj egy-egy vonalat a negyedik lépésben megrajzolt vonal és a horizonton megjelölt két eltűnési pont közé. Figyelj oda, hogy ezeknek a vonalaknak a végpontjai az ötödik lépésben megrajzolt vonalakon helyezkedjenek el, és a harmadik lépésben meghatározott eltűnési pontba mutassanak.
-
Ha a negyedik lépésben megrajzolt vonal mindkét végpontja a horizont alatt helyezkedik el, akkor a hatodik lépésben megrajzolt két vonal felső pontjait kösd össze a horizonton megjelölt két eltűnési ponttal.
-
Radírozd ki az összes segédvonalat, csak a téglatested élei maradjanak meg. Figyelj oda, hogy minden élét a sötétebb árnyalatú grafitceruzával húzd meg.
Ennyire egyszerű megcsinálni. Ezzel a módszerrel egy viszonylag torz téglatestet kapsz, azonban néha pont ilyen ábrázolásra van szükség, például ha egy nagyon magas tornyot akarsz megrajzolni úgy mintha a torony tövében állnál, vagy felette madártávlatból néznéd.
Ahhoz, hogy a három-pontos perspektíva használatakor szép és élethű maradjon a rajzod, érdemes betartanod a 60%-os szabályt.
Ez azt jelenti, hogy amikor megrajzolsz egy testet két-pontos perspektívában, a test vízszintesen a két eltűnési pont közötti távolság középső 60%-ba essen, függőlegesen pedig a horizont vonalától mindkét irányban legfeljebb az előbb meghatározott távolság felén belül legyen.
Érdemes betartanod ezt a szabályt, mert ha az előbb meghatározott területen kívül ábrázolsz testeket a rajzodon, már nagyon torz lesz a megjelenésük, nem lesznek élethűek és szépek.
Gyakorold a három-pontos perspektíva rajzolását, a leírtak alapján rajzolj meg néhány “tornyot”.
És tudod, nincs más dolgod, mint: GYAKOROLNI, GYAKOROLNI, GYAKOROLNI!